A függő beszéd, vagyis a reported speech segítségével gondolatokat, állításokat, kérdéseket és parancsokat tudunk visszaidézni. Ez a nyelvtani szerkezet nemcsak az írott és beszélt kommunikációban játszik kulcsszerepet, hanem a mindennapi interakciók során is nélkülözhetetlen. A függő beszéd segítségével az egyén át tudja adni mások szavait vagy gondolatait anélkül, hogy közvetlenül idézné őket. Ez különösen hasznos olyan helyzetekben, amikor pontos idézés nem lehetséges vagy nem szükséges, például riportok készítésekor, történetek elmondásakor vagy informális beszélgetések során.
Magyarul nézzünk egy példát:
Zoli: Tavaly voltam kirándulni.
Peti újságolja Karcsinak: Zoli azt mondta, hogy tavaly kirándulni volt.
Magyarul persze ez nem okoz nehézséget, viszont az angolban figyelnünk kell néhány apróbb kis szabályra. :)
Mi a különbség?
A függő beszéd (reported speech) az angol nyelvben egy olyan nyelvtani szerkezet, amely lehetővé teszi, hogy valaki más szavait, gondolatait, kérdéseit vagy parancsait közvetítse harmadik személyben.
Pl: Zoli azt mondta, hogy tavaly kirándulni volt.
A közvetlen vagy egyenes beszéd (direct speech) azt jelenti, hogy pontosan idézzük valaki szavait, anélkül, hogy azokat átalakítanánk. Ez a szerkezet idézőjelek között jelenik meg, és megőrzi az eredeti mondat szerkezetét, igeidejét, személyét és számát.
Például: Zoli azt mondta, hogy "Tavaly voltam kirándulni."
A közvetlen beszéd nyilván nem nehéz, mert semmit nem kell csinálni nyelvtanilag a mondattal, csak szó szerint visszamondani, hogy mit mondott a másik, mint egy papagáj. Tehát ezzel nem is fogunk foglalkozni túl sokat.
Ennek több oka is van. Szó szerint több. :)
Amikor átalakítjuk a mondatot, amit hallottunk (pl: ő azt mondta), akkor több nyelvtani dologra is figyelni kell. Én ezt szeretem úgy felvázolni, mintha egy játék lenne és meg kell tanulni a játékszabályokat. Ha valaki nem szeret kicsit bonyolultabb játékokat játszani és több szabályra figyelni egyidejűleg, akkor ők sajnos nem fogják szeretni a függő beszédet sem. Ettől függetlenül megpróbálom elmagyarázni úgy, hogy még nekik is megjöjjön a kedvük a függő beszéd "játékhoz". :)
Nézd meg a következő két mondatot. Látod, hogy mi változott?
Megváltozott a személy, megváltozott az igeidő és megváltozott az időhatározó is.
Tehát akkor mire is kell figyelni?
Milyen változásokra kell figyelnünk?
Az igeidők általában visszaugranak egy lépést. Ezt úgy szoktam hívni, hogy létrázás. Például ha valaki jelen időben mondott valamit, akkor azt később nekem már múlt időben kell mondani, vagy ha valaki múlt időben mondott valamit, akkor azt nekem már dupla múltba kell tenni, vagyis olyan mintha mindig visszaugranánk egyet a létrán. A dupla múlttól viszont már nincs lejjebb. A dupla múlt dupla múltban marad.
Vagyis táblázatban ez így néz ki:
Az idő- és helyhatározók a beszélő perspektívájához igazodnak (pl. "ma" → "aznap", "itt" → "ott"). NEM kötelező mindig átírni ezeket a határozó szavakat, ha továbbra is fennáll az igazságtartalma.
Például:
Zoli: Ma sokat dolgoztam.
Peti (aki még aznap később újságolja Dezsőnek): Képzeld MA Zoli sokat dolgozott.
DE!!!
Mi van akkor, ha Peti ezt másnap mondja Dezsőnek? Nyilvánvalóan nem mondhatja, hogy ma, mert az tegnap volt. Ezért a ma szóból tegnap lesz.
Például:
Zoli: Ma sokat dolgoztam.
Peti (aki másnap újságolja ezt Dezsőnek): Képzeld TEGNAP Zoli sokat dolgozott.
Magyarul persze ez nem okoz gondot, mert automatikusan igazítjuk az információt, viszont az angolban sok gyakorlás kell ahhoz, hogy észrevegyük, hogy esetleg valamit nem "váltottunk" át.
Itt vannak a leggyakrabban előforduló időszavak, amiket persze ÉRTELMSZERŰEN kell mindig átváltani. Ha még mindig fennáll az igazságtartalma az időhatározónak, akkor természetesen nem kell átváltani. Pont úgy, ahogy magyarul is mondanád.
Lehet, hogy észrevetted, hogy a jövő időről idáig még nem ejtettünk szót. Ez azért van, mert a jövő idő képzése egy segédigével történik (will), ezért ezt ide fogom most sorolni a többi módosító szóhoz.
A segédigéknél ugyanaz a szabály, mint eddig. HA értelemszerűen megváltozott az idő az idézett és az idéző személye között, akkor itt is ugranunk kell a létrán. Vigyázz, hogy néhány közülük, megtartja az eredeti formáját:
Például:
Zoli: Holnap megyek dolgozni. (I will go to work tomorrow.)
Peti MÉG aznap újságolja ezt Dezsőnek: Zoli azt mondta, hogy holnap dolgozni megy. ( Zoli said that he will go to work tomorrow.)
-> Tehát ebben az esetben ugyanabban az idősíkban vagyunk, amiben Zoli eredeti mondata.
DE!
Mi történik, ha Peti ezt 1 hét múlva újságolja Dezsőnek? ->
Peti: Zoli azt mondta, hogy másnap dolgozni (szándékozott) menni.
Vagyis ez angolul így fog kinézni: Zoli said that he would go to work the next day.
Látod mi történt? A 'will'-ből 'would' lett, a "tomorrow"-ból pedig "the next day". Miért? Azért mert, ha megtartom a will szót és a tomorrow-t akkor az azt jelenti, hogy Zoli még nem ment el dolgozni, hanem majd most fog. De ez 1 hete történt, tehát semmi értelme nem lenne.
A személy és szám a beszélő és a beszélgetett személy közötti kapcsolatnak megfelelően változik. Mindig légy óvatos, hogy ki kinek és kiről mondta. Megint csak értelemszerűen, ahogyan magyarul is mondanád.
Például:
Zoli Terinek: Nagyon szeretlek téged. (I love you.)
Kati, aki hallgatózott, később újságolja ezt Lilinek: Zoli azt mondta Terinek, hogy szereti. (Zoli told Teri that he loved her.)
Látod, hogyan változott a személy a két mondatban? Ja, meg persze az igeidő is, mert ugye ugrunk a létrán, vagy akár meg is tarthatjuk jelen időben a love szót, ha még mindig igaz, hogy szereti. (Ha pl 100 év múlva újságolná valaki ezt a sztorit, akkor például nem sok értelme lenne jelen időben.)
Mutatok itt is egy táblázatot, hogy általában milyen LEHETŐSÉGEK vannak, DE mindig egyeztess logikusan:
A „say” és a „tell” igék gyakran használtak a függő beszédben (reported speech), azonban fontos különbségek vannak a használatukban és a szerkezeti követelményeikben.
A „said” és a „told” a „say” és a „tell” igék múlt idejei, és mindkettőjüknek megvan a saját helyes alkalmazása a függő beszédben.
1. „Say” (said):
Használat: Általános értelemben véve valakinek a szavait közvetíti. Nem kötelező hozzákapcsolni közvetlenül, hogy kinek mondta, de ha megtesszük, akkor KÖTELEZŐEN a TO szócskával kötjük.
Pl: He said. vagy He said to me.
2. „Tell” (told):
Használat: Akkor használjuk, amikor meg kell adni, hogy kinek mondta a szavakat. A „tell” ige mindig szükségessé teszi az indirekt objektumot (kinek mondja valaki valamit). Tehát MINDIG kötelező hozzátenni, hogy kinek mondta.
Pl: He told me.
A said és told után folytathatjuk a mondatunkat egyből az idézett mondattal, de össze is kapcsolhatjuk a THAT szócskával:
Az alapok nem változnak, majdnem minden pontosan úgy történik mint az eddig megbeszélt szabályokban.
Mi az, ami változik?
Már cím is mutatja, hogy ezek nem kijelentő mondatok lesznek, hanem kérdések. Tehát, amikor valakit visszaidézünk, nem sok értelme lenne azt mondani, hogy "Azt mondta", hiszen kérdezte. Magyarul is sokkal jobban hangzik, hogy "Azt kérdezte".
Például:
Teri Zolinak: Szeretsz engem? (Do you love me?)
Később Kata mondja Lilinek: Teri azt KÉRDEZTE Zolitól, hogy szereti-e.
Tehát nézzük akkor egyesével mire kell figyelni, ha az idézett mondat nem kijelentő mondat, hanem egy kérdés:
Nézzük, hogy mi az, ami igen és mi az, ami nem változik az előző szabályokhoz képest?
Igeidők: Nem változik a szabály. Ugyanúgy ugrálunk a létrán mindig eggyel lejjebb.
Időszavak és helyhatározók: Nem változik a szabály. Ugyanúgy értelemszerűen változtatjuk.
Modális igék: Nem változik a szabály. Ugyanúgy igazítjuk, ahogy előzőleg is.
Személyek: Nem változik a szabály. Szintén továbbra is értelemszerűen igazítjuk ahhoz, hogy ki kinek mondta.
Said vagy told: Na ez már megváltozik. Helyette az "ASKED" igét fogjuk használni. Pl: He asked me. Az ask után 'to' nélkül kapcsoljuk, hogy kinek mondta.
That kötőszó: Ez is megváltozik. Helyette két opciónk van a függő kérdésben és KÖTELEZŐ használni valamelyiket.
a, kérdőszó: Ha az eredeti mondat kérdőszóval hangzott el, akkor nekünk is az adott kérdőszót kell használni kötőszóként. Például: Zoli: How are you? Függő kérdés: Zoli asked me how I was.
b, if kötőszó: Ha a mondat a tipikus magyar '-e' szócskával képződik a függő kérdésben, akkor a that helyett ebben az esetben az if szócskát használjuk kötésnek. Például: Zoli: Are you tired? Fáradt vagy? Függő kérdés: Zoli asked if I was tired. Zoli azt kérdezte, hogy fáradt vagyok-e.
Megjegyzés: Az if helyett lehet használni egy másik szócskát is: whether. Ez ugyanaz mint az if, csak vigyázz, nehogy összekeverd egy másik szóval, ami az időjárás:
whether: hogy
weather:időjárás
Szósorrend: Figyeld meg, hogy, amikor visszaidézel egy kérdést, amit valaki mondott, azt te már nem kérdezed, hiszen írásban is pont van a végén.
Zoli: Are you tired? Fáradt vagy?
Függő kérdés: Zoli asked if I was tired. Zoli azt kérdezte, hogy fáradt vagyok-e.
Látod? Az eredeti kérdés, az valóban egy kérdés volt, de utána, amit te mondasz, az már nem egy kérdés, hanem egy konkrét kijelentés arról, hogy Zoli mit mondott. Emiatt a függő kérdésnél EXTRÉM FIGYELMESNEK kell lenned, hogy NE kérdőszórendet használj.
A függő kérdések használata során a szórend és az igeidők megváltoznak, mivel ezek a kérdések már nem közvetlenül kérdeznek, hanem beépülnek egy kijelentésbe vagy más szerkezetbe.
1. Szórend Változása
Közvetlen kérdés: Az egyenes kérdésekben az angol nyelvben általában megfordul a szórend, azaz az alany és az ige segédje felcserélődik, de figyeld meg, hogy később a függő kérdésben már visszaáll kijelentő sorrendre.
Példa:
Közvetlen kérdés: „Are you coming to the party?”
Függő kérdés: „He asked me if I was coming to the party.”
Szórend a függő kérdésekben:
A függő kérdésekben a szórend visszaáll az alany + ige rendjére, mint egy egyszerű kijelentésben.
Nincs megfordulás az alany és a segédige között.
További Példák:
Közvetlen kérdés: „What are you doing?”
Függő kérdés: „She wants to know what I am doing.”
Közvetlen kérdés: „Where did he go?”
Függő kérdés: „They asked where he went.”
Különösen figyelj ez utóbbira, hiszen például a múlt időben DID-del kérdezünk, visont kijelentő mondatokban már nem használhatjuk, ezért kiesik. Ami viszont múlt időbe kerül az maga az ige lesz. (Did he go? -> He went.)
Ez nem csak a múlt időben fordulhat elő, hanem minden olyan esetben, ahol segédigével kérdezünk, például: do, does, did.
2. Igeidők
Még egyszer szeretném felhívni a figyelmedet az igeidők változására, mert itt óvatosnak kell lenned, hogy nem csak az igeidőt változtatod meg, hanem a megfelelő mondattípust és az ehhez kapcsolódó megfelelő sorrendet is jól kell használnod. Például nem használhasz egy függő kérdésben "do, does, did"-et mint segédigét, hiszen ezek csak kérdésben szerepelhetnek.
Tehát, akkor röviden:
Általános szabályok:
Jelen idő → Múlt idő
Present Continuous → Past Continuous
Present Perfect → Past Perfect
Will → Would
Can → Could
Must → Had to
Példák:
Közvetlen kérdés: „Do you like pizza?”
Függő kérdés: „She asked me if I liked pizza.”
Közvetlen kérdés: „Have you finished your homework?”
Függő kérdés: „He wanted to know if I had finished my homework.”
Közvetlen kérdés: „Will they arrive on time?”
Függő kérdés: „They wondered if they would arrive on time.”
Fontos Megjegyzés:
Ha a beszélő továbbra is a jelen vagy jövő időre utal, akkor nem szükséges az igeidő visszafordítása.
Példa:
Közvetlen kérdés: „Are you busy now?”
Függő kérdés: „She asked me if I am busy now.”
3. Kérdőszavak Használata
A függő kérdések gyakran kezdődnek kérdőszavakkal, mint például „what”, „where”, „when”, „why”, „how”, stb. Ezek a kérdőszavak segítenek meghatározni a kérdés típusát és a szükséges információt.
Példák:
Közvetlen kérdés: „Where do you live?”
Függő kérdés: „She asked me where I lived.” (NINCS do segédige)
Közvetlen kérdés: „Why are you studying English?”
Függő kérdés: „He wanted to know why I was studying English.”
4. Különböző Kérdésformák Átalakítása
Eldöntendő kérdések (ha nincs kérdőszó):
Ezek a kérdések általában „if” vagy „whether” bevezetéssel változnak függő kérdésekké.
Példa:
Közvetlen kérdés: „Is she coming?”
Függő kérdés: „He asked me if she was coming.”
Információ kérdések (kérdőszóval kezdődő):
Ezek a kérdések megtartják a kérdőszót, de a szórend visszaváltozik.
Példa:
Közvetlen kérdés: „What are you doing?”
Függő kérdés: „She wants to know what I am doing.”
Sajnos még mindig nem értünk a végére a függő beszéd témának, de ígérem, hogy ez az utolsó. :)
Ha mondatfajtákról beszélünk, akkor a kijelentő mondatok és a kérdőmondatok mellett el kell különítenünk a felszólító mondatokat is.
A felszólító mondatok (imperative sentences) az angol nyelvben parancsokat, kéréseket, utasításokat vagy tanácsokat fejeznek ki. A függő beszédben (reported speech) a felszólító mondatok átalakítása különös figyelmet igényel, hiszen nem ugyazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint amit eddig alkalmaztunk a kijelentéseknél és a kérdéseknél.
A jó hír viszont az, hogy sokkal egyszerűbb mint az eddigiek. :)
Igeidők: Először is figyeld meg, hogy felszólítani csak jelen időben lehet, emiatt itt teljesen értelmét veszti az igeidők létrázós szabálya, mert nincs hova ugrani, miután mindig jelen időre vonatkozik.
Személyek: A másik fontos dolog, hogy felszólítani csak TE és TI -ket lehet, ezért a személyekhez kapcsolódó szabály is teljesen leredukálódik.
Pl: Csukd be! vagy Csukjátok be! Látod? Jelen idő és te vagy ti lehetnek csak.
Told vagy said: Itt már lehet újra használni a told vagy said igét a korábban tanult szabállyal, DE akár az ASK-ot is mondhatjuk, hiszen tökéletesen megállja magyarul is a helyét, hogy ő "azt kérte/mondta, hogy csukjam be".
Tehát mind jó: 1. She asked me. 2. She told me. 3. She said to me.
That kötőszó HELYETT: Sajnos viszont itt sem használhatjuk a that kötőszót, de még csak az IF-et sem. De! Ettől sokkal könnyebb, amit használnod kell.
-> Egyszerűen csak a TO-val fogjuk egyből kapcsolni az igét, vagy ha tagadás van, akkor NOT To-val.
Például:
"Ask" ige használata:
Közvetlen beszéd: „Please sit down.”
Függő beszéd: „She asked me to sit down.”
"Tell" ige használata:
Közvetlen beszéd: „Close the window.”
Függő beszéd: „He told me to close the window.”
"Say" ige használata:
Közvetlen beszéd: „Please be quiet.”
Függő beszéd: „They said to me to be quiet.”
A please szócska:
Ha a közvetlen beszéd udvarias kérést tartalmaz, a függő beszédben is meg kell őrizni az udvariasságot, ezért jobb ha az ASK igét használjuk, viszont a please szócska KIESIK.
Példa:
Közvetlen beszéd: „Please help me with this.”
Függő beszéd: „She asked me to help her with this.”
Segédigéket sem tudunk megtartani a függő felszólításban:
Példa:
Közvetlen beszéd: „You must complete the assignment.”
Függő beszéd: „The teacher told me to complete the assignment.”
Más igék: Ha a mondatot szeretnénk még hangsúlyosabbá tenni, akkor lehetőség van rá, hogy a said, told, és asked helyett más igéket is használjunk:
Példa : Udvarias Kérések
Közvetlen beszéd: „Please pass the salt.”
Függő beszéd: „He requested me to pass the salt.”
Példa : Negatív Utasítások
Közvetlen beszéd: „Don’t forget to call her.”
Függő beszéd: „She reminded me not to forget to call her.”
Példa : Modal Verb-ok Használata
Közvetlen beszéd: „You should eat more vegetables.”
Függő beszéd: „He advised me to eat more vegetables.”
Továbbá lehetnek még:
Ask – kérni
Tell – mondani
Request – kérni
Advise – tanácsolni
Order – rendelni, parancsolni
Encourage – bátorítani
Suggest – javasolni
Warn – figyelmeztetni
Invite – meghívni
Propose – javasolni
Require – követelni
Insist – ragaszkodni, rábeszélni
Remind – emlékeztetni
Demand – követelni
Recommend – ajánlani
Urge – sürgetni
Persuade – meggyőzni
Encourage – bátorítani
Command – parancsolni
Instruct – utasítani
Beg – könyörögni
Néhány példamondat:
Order:
Közvetlen beszéd: „Clean your desk.”
Függő beszéd: „The teacher ordered me to clean my desk.”
Encourage:
Közvetlen beszéd: „Don’t give up.”
Függő beszéd: „He encouraged me not to give up.”
Suggest:
Közvetlen beszéd: „Try this new method.”
Függő beszéd: „She suggested trying this new method.”
Warn:
Közvetlen beszéd: „Be careful with that.”
Függő beszéd: „They warned me to be careful with that.”
Invite:
Közvetlen beszéd: „Attend the conference next week.”
Függő beszéd: „They invited me to attend the conference next week.”
Gyakorlati Tippek a További Igék Használatához
Ismerd Fel a Kontextust:
Döntsd el, milyen erősségű vagy formális kérést szeretnél átadni. Például a „order” erőteljesebb, mint a „suggest”.
Válaszd Ki a Megfelelő Közvetítő Igét:
Használd az igét, amely leginkább illik a mondat jelentéséhez és a kívánt hangnemhez.
Alkalmazd a Helyes Szerkezetet:
A közvetítő ige után mindig adj meg egy indirekt tárgyat (kinek mondod) és az infinitív szerkezetet (to + ige).